A diaszpóra közösségei bizonyították élni akarásukat, és azt, hogy meg akarják őrizni magyarságukat, identitásukat – mondta a nemzetpolitikai államtitkár.
A diaszpóra közösségei bizonyították élni akarásukat, és azt, hogy meg akarják őrizni magyarságukat, identitásukat – mondta Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár a hétvégi magyar iskolák találkozóján pénteken Budapesten.
Potápi Árpád János kiemelte: Magyarország történelme úgy alakult, hogy hazánk világnemzetté vált. A történelem kegyetlenségei, a politikai, gazdasági változások miatt a magyarság szétszóródott az egész világban; a folyamat az 1850-es években kezdődött, és utána folyamatosan, hullámokban valósult meg. Az államtitkár szerint ez azt is jelenti, hogy bárhová utazik valaki a világban, találkozhat magyar emberekkel, és számíthat a segítségükre.
Jelezte: a 2010-es évektől a magyar nemzetpolitika a Kárpát-medencei magyarság támogatása, megerősítése mellett egyre inkább a diaszpóra magyarsága felé fordult.
Potápi Árpád János kitért arra, hogy a diaszpóra magyarsága lélekszámra egy akkora nemzetrész, mint a környező országokban élő magyarság. Olyan nemzetrészről van szó, amelynek tagjai nemhogy ellenségei voltak a magyarságnak, de mindig megőrizték és büszkén vállalták identitásukat, Magyarország nagyköveteiként voltak jelen. Az államtitkár köszönetet mondott mindezért, illetve azért, mert a diaszpórában élők kiálltak Magyarország és a magyar kormány mellett az elmúlt években.
Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos ismertette a diaszpóra magyarsága számára indított programokat, és kitért arra, hogy tavaly már célzott, nyílt pályázatokat tudtak meghirdetni. Két felhívást tettek közzé, az egyik kifejezetten a hétvégi iskoláknak szólt. Idén közös keretet hirdetnek meg 500 milliós forrással a hétvégi iskolák és a diaszpóraszervezetek számára – közölte.
Beszámolt arról, hogy 2019-ben hetedik alkalommal hirdetik meg a Kőrösi Csoma Sándor-programot, amelynél változás, hogy a déli félteke országaiban az ösztöndíj hét hónap helyett ismét hat hónap lesz. A 150 közül 30 helyet hirdetnek egyházi ösztöndíjasoknak – jelezte a miniszteri biztos.
Szólt a Mikes Kelemen-programról, amelynek keretében az elmúlt években 300 ezer kötetnyi könyv érkezett Magyarországra, és már több kiállítást is szerveztek a hazahozott értékekből.
A Rákóczi Szövetséggel közösen táboroztatási programot valósítanak meg, ebben tavaly ezer diaszpórában élő magyar fiatal vett részt, és idén is szeretnék folytatni – jelezte.
A miniszteri biztos elmondta még: olyan oktatási programot szeretnének kidolgozni, ami lehetőséget biztosít a diaszpórában élő magyar fiatalok számára, hogy felsőoktatási intézményekben itthon, könnyített módon tudjanak tanulni. Célként jelölte meg azt is, hogy jöjjön létre egy olyan diaszpóraközpont, ahol bemutatják a 19-20. század történelmét.
Beneda Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériuma család- és ifjúságpolitikáért felelős helyettes államtitkára arról beszélt: hiszik és vallják, hogy erős családokból állhat össze a nemzet szövete, amely a történelmi megpróbáltatásoknak ellen tud állni.
Ennek a filozófiának nagyon fontos eleme, hogy a gyermekekre nem teherként, hanem erőforrásként tekintenek. Cél, hogy egészséges korfájú legyen a magyar társadalom, a magyar nemzet – mutatott rá, és kiemelte: igyekeznek minden segítséget megadni a fiataloknak a felelős gyermekvállaláshoz. Minden magyar gyermek egyformán fontos, szülessen bárhol a világon – fogalmazott a helyettes államtitkár, majd kitért a Köldökzsinór program anyasági támogatására, illetve a babakötvényprogramra. Az igények háromnegyede tavaly a Kárpát-medencéből érkezett - jegyezte meg.
Beszámolt a családvédelmi akciótervről is, kiemelve, hogy a tervezett intézkedésekre nemcsak a kormány, hanem az egész magyar társadalom büszke lehet.
A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága második alkalommal szervezte meg a hétvégi magyar iskolák találkozóját Budapesten, a rendezvényre több mint 100 iskolavezető és pedagógus érkezett a világ minden tájáról. Míg a tavalyi esztendőben 22 ország 70 iskolájából érkeztek pedagógusok, idén már 27 ország 95 iskolájának képviselője vett részt a rendezvényen. Az új országok között szerepel Ciprus, Csehország, Izland, Chile és Uruguay.
Az államtitkárság háttéranyagában kiemelte, hogy a tavalyi évben első alkalommal, hagyományteremtő céllal életre hívott konferencia a Magyar Diaszpóra Tanács mellett a második olyan fórum, amelynek célja, hogy lehetőséget teremtsen az anyaországtól távol, a diaszpórában élő, magyar nyelvű oktatásban dolgozók számára a találkozásra, szakmai továbbképzésre és tapasztalatcserére.
Az egész napos rendezvényen a pedagógusok előadásokon vesznek részt a kétnyelvűség, oktatásszervezési tapasztalatok, magyar nyelvvizsga a diaszpórában, ifjúsági programok a diaszpórában témakörökben, amit a késő délután folyamán népzenei és kézműves foglalkozások követnek.
(MTI)
Csibi Krisztina szerint az újdonsült pártvezérnek – eddigi rövidke politikai pályafutása során – nem ez az első ellentmondásos megnyilvánulása.
Az alapítvány célja támogatni a nemzet határokon átívelő összetartozását, az egységes nemzetben való gondolkodást, valamint Tolna vármegye gyarapodását szolgáló kezdeményezéseket.
Az emberiség nem bírja el azt a tudást, amivel a Jóisten néha meg akarná tisztelni. Bár ez Janus-arcú ügy, hisz a Jóisten maga is tudja, hogy az ember erre alkalmatlan.
Számukat több tízezerre teszik, eleik szokásait a mai napig tartják.
„Magyarország abban érdekelt, hogy Ukrajna egy biztonságos és kiegyensúlyozott állam legyen” – fogalmazott az államtitkár.
Magyarországon is bemutatták a DAC filmet, a dunaszerdahelyi futballklubról szóló mozit, amely a felvidéki magyarság közösségteremtő erejének szimbólumává vált.
Késések mindig lesznek, de az a cél, hogy minél kevesebb és minél kisebb legyen – mondta Hegyi Zsolt.
Háfra Noémi egy interjúban bevallotta, fel akart hagyni a kézilabdázással.
